Gyógyszeripar folytatása

4. A gyógyszeripar a második világháború után

A második világháború az exportra és az alapanyag-behozatalra is negatív hatással volt. A világháború után mind a kutatás, mind a gyártás területén jelentős visszaesés következett be, a lemaradás elkerülhetetlen volt a háborút közvetlenül nem tapasztaló országokhoz képest. 1946-ra például a Chinoin termelése az 1938. évinek 56-60%-ára, forgalma pedig nem egészen a 10%-ára esett vissza. A háborút követő évek legfontosabb feladata ezért elsősorban az újjáépítés volt. 1947-ben az öt nagy - a Chinoin, a Richter Gedeon, a Wander, az Alkaloida és a Phylaxia - gyáron kívül 13 kisebb üzem és 27 gyógyszervegyészeti laboratórium tevékenykedett Magyarországon, de 61 gyógyszertár is foglalkozott törzskönyvezett gyógyszerkülönlegességek (kombinációk és galenikumok) előállításával.

Az 1920-as, 1930-as években viszonylag fejlett marketing hálózat, orvoslátogatói rendszer a háború után visszafejlődött, újra ki kellett építeni őket. Az exportpiacokkal szintén újra fel kellett venni a kapcsolatot, ráadásul rövid idő alatt kiderült, hogy a kapitalista országok bizalmatlanná váltak, az exportlehetőséget a szocialista országok között kell keresni.

A gyógyszeripar 1948. évi államosítása teljesen megváltoztatta a termelés és kutatás szerkezetét. Az 1950-és és az 1960-as években alakultak ki azok a gyógyszergyárak, amelyek tulajdonképpen a mai gyógyszerpiacon a vezető hazai gyógyszergyárak közvetlen elődeinek tekinthetők (Richter, Egis, Chinoin, Biogal, Human, Alkaloida). A kisebb üzemeket felszámolták, illetve nagyobb egységekbe tömörítették, s a Gyógyszeripari Egyesülés keretében öt gyógyszergyár működött tovább: a Chinoin, a Kőbányai Gyógyszerárugyár (azaz 1951-ig a Richter-gyár), az Alkaloida, a Wander-ből alakult Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár (EGYT), valamint a korábban a német I. G. Farbenindustrie budapesti leányvállalataként működő Magyar Pharma Gyógyszergyár. Ez utóbbi szovjet, majd magyar tulajdonba ment át, telephelyén pedig új létesítmény, a Reanal Finomvegyszergyár kezdte meg működését. A Reanal a legmagasabb igényeket is kielégítő laboratóriumi vegyszereket, biokemikáliákat készített. A Kőbányai Gyógyszerárugyár külföldön mindig Richter Gedeon Rt. néven szerepelt.

Az importgazdálkodás miatt a verseny csupán a hazai gyárak között zajlott, de ez a verseny sem nevezhető élesnek, mivel a kutatási témákat 1968-ig központilag szétosztották a gyárak között. A Chinoin a tradicionális szintetikus gyártmányok mellett megkapta a legfontosabb antibiotikumok üzemi gyártását. A Kőbányai Gyógyszerárugyár - bár hű maradt az organoterápiás és fitokémiai készítményekhez - fokozatosan megvalósította a természetes anyagok szintetikus vagy félszintetikus gyártását. A kőbányai gyár oldotta meg először Magyarországon a B12-vitamin ipari méretű fermentációját. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár feladata lett az ország gyógytápszerekkel való ellátása. Az Alkaloida a mák hatóanyagai mellett egyéb alkaloidák, valamint a rutin, a kolchicin termelését tűzte ki célul. Számos esetben gyógyszergyártási profilba nem illő termékek is kerültek a gyárak palettájára, például a Chinoin többek között gumiipari adalékokat, szinezékipari termékeket kényszerült gyártani az importkorlátozások miatt.

Az államosítás az oltóanyag-termelésben is nagy változást eredményezett. Az idők folyamán létesített kisebb oltóanyag-termelő laboratóriumok ugyanis beolvadtak a Phylaxiába; az egyesített vállalat Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet néven működött tovább. Az embergyógyászati oltóanyagokkal szemben támasztott, megnövekedett mennyiségi és minőségi követelmények, valamint a téma közegészségügyi jelentősége miatt indokolttá vált, hogy ez a részleg különváljék a Phylaxiától. Ez az üzem 1954-ben Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet néven önálló vállalattá alakult.

Az államosítás után szovjet mintára központosították a kutatás-fejlesztést Gyógyszeripari Kutató Intézet létesítésével 1950-ben. Az intézet fő feladata egyrészt a gyógyszeriparban már folyó, nagy volumenű gyártások technológiájának a felülvizsgálata, illetve az ország gyógyszerellátása szempontjából fontos, de Magyarországon még nem gyártott készítmények gazdaságos, szabadalmilag független úton való reprodukciója - melyet az eljárásra vonatkozó szabadalmi rendszer tett lehetővé -, másrészt elvi kutatások révén új, eredeti készítmények kidolgozása volt. Az intézet munkatársai tíz év alatt mintegy hetven eljárást tökéletesítettek, illetve dolgoztak ki. Megvalósították a penicillin, a sztreptomicin és az oxitetraciklin, majd a neomicin, a tetraciklin, a nisztatin és több más antibiotikum előállítását. Kimagasló eredmény volt az oxitocin üzemi méretű - világviszonylatban második - szintézise, amelyet az intézet peptidkutatói oldottak meg, s a gyártást a Kőbányai Gyógyszerárugyár végezte.

1954-ben megalakult a magyar gyógyszerkutatás második alapintézete, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete (KOKI). A KOKI Gyógyszerkutatási Osztályának legfontosabb feladatává a kémiai szerkezet és a gyógyszertani hatás alapvető összefüggéseinek a tanulmányozását tették. E feladat végrehajtása során számos olyan munka látott napvilágot, amely jelentős elméleti és gyakorlati eredményekhez vezetett.

A későbbiekben a gyógyszerkutatás a gyógyszergyárakban is nagy lendületet kapott. A gyári kutatólaboratóriumok elsősorban a gyártással közvetlenül összefüggő témák megoldására fektettek és fektetnek ma is súlyt. E téren legnagyobb hagyománya a Chinoin-gyárnak van. Számos kutatási területéből a legfontosabbak: papaverinszármazékok, tumorgátlók, diuretikumok, szulfonamidok, antituberkulotikumok és egyéb kemoterápiás szerek, antidiabetikumok, antibiotikumok. Az ötvenes évek közepén a Richter-gyárban új profilként jelent meg a polipeptid kutatás; megkezdődött a különböző szteroid származékok eljárásainak kidolgozása. Első orális fogamzásgátlóját 1966-ban vezette be a cég.

A Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatói a biokémiai, a biológiai és a növénykémiai témák mellett nagy erővel foglalkoztak a szintetikus fájdalomcsillapítókkal és gyulladásgátlókkal. A korszak híres terméke a növénykémiai fejlesztés eredményezte Digoxin, melynek gyártása 1958-ban indult meg. Az originális kutatások legkiemelkedőbb eredménye az 1977-ben piacra került Cavinton, melynek hatóanyaga a vinkamin. A vinkamin a télizöld meténg (14. ábra) fő alkaloidja, a növény főzetét már a XVII. században is használták gyógyászati célra. Mivel a vinkamin nem volt szabadalmilag védhető vegyület, ezért a kutatóknak, köztük Szász Kálmánnak (1910. Sepsiszentgyörgy - 1978. Budapest) új, védhető vinkaminszármazékot kellett előállítani. Ez lett a vinpocetin, melyet 1971-ben szabadalmaztattak (15. ábra). A szabadalmakat Magyarországon továbbra is Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. néven jegyezték be.

15. ábra, A vinpocetin szabadalma

Az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár szakemberei sikeresen oldották meg a modern nyugtatók (trankvillánsok), hipotenzivumok, antiprotozoon szerek gyártását. A gyár legfontosabb készítménye lett a kloramfenikol, amelyet magyar szabadalom alapján szintetikus úton állított elő. 1955 és 1966 között 104 új generikus és licenc terméket vittek piacra. 1967-ben megjelenik az első, saját kutatásból származó originális termék, melyet Halidor néven törzskönyveztek.

A gyógyszerkereskedelmet tekintve az államosítás utáni struktúrát a gyógyszertári központok jellemezték, melyek három részből álltak: logisztikai központból, galenusi termékeket gyártó üzemből és gyógyszertári hálózatból. Ekkor a kizárólagos nagykereskedő mind a patikai piacon, mind a kórházi gyógyszerellátás terén a Hungaropharma jogelődje, a Gyógyáru Értékesítő Vállalat volt, az import gyógyszerek biztosítását az 1949-ben az export-import ügyletek koordinálására és lebonyolítására létrehozott MEDIMPEX Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat látta el.

Az államosítást követően gyógyszergyártásunk elsődleges feladata a hazai gyógyszerpiac igényeinek a kielégítése lett. Az 1950-es években megkezdték a kor legfontosabb gyógyszereinek (pl. antibiotikumok, szteroidok, gümőkór elleni szerek, daganatos betegségek gyógyszerei, vitaminok, fenotiazin-származékok) a gyártását. Ehhez jelentős kutatási kapacitásokat kellett létrehozni és működtetni, nemcsak az originális (első ízben előállított új hatóanyagból gyártott) termékekre, hanem az eljárási szabadalmakra és a technológiai kutatásokra is koncentrálva. Ennek eredménye lett olyan gyógyszerek felfedezése és forgalmazása, mint pl. a Degranol, a Myelobromol, a Mannogranol, a No-Spa, a Spiractin és a Mydeton. Az originális és generikus (a szabadalmi védettség lejárta után gyártható hatóanyagú "hasonmás") termékek mellett jelentős helyet foglaltak el az ún. reprodukciós (kerülő-eljárással előállított) gyógyszerek is. Az 1960-as évek első felére szinte mindegyik vállalatnál rekonstrukciót terveztek, megkezdődhetett a háború utáni első nagy beruházás, az épületek felújítása, új termelőüzemek létesítése, gyártósorok modernizálása, stb.

A magyar gyógyszeripar 1965-ben termelésének több mint 60%-át a világ 70 országába exportálta, bár exportlehetőségei elsődlegesen a szocialista országokba és a Távol-Keletre irányultak. A kelet-európai piacok ekkor váltak a magyar gyógyszeripar hagyományosan jó exportpiacaivá, mivel a KGST-n belül a magyar gyógyszergyártás kiemelt szereppel bírt. Az exportcikkek nagy része reprodukciós és generikus termék volt. A hazai ágazatok közül a gyógyszeripar számított az egyik legnemzetközibbnek, mégis a világgazdasági folyamatokhoz képest a lemaradás tetemes volt.

Az 1970-es években a magyar gyógyszeripar fokozatosan kezdett a világ gyógyszeriparának vérkeringésébe becsatlakozni, amihez hozzájárult, hogy 1975-ben bevezették a GMP minőségellenőrzési rendszert. A Good Manufacturing Practice szabályos gyógyszergyártási gyakorlatot jelent, a gyártáshoz kapcsolódó irányelveket rögzíti. Előírja, hogy a gyógyszert megfelelő anyagokból, megfelelő technológiával, alkalmas eszközökkel kell gyártani, minőségét megőrző módon kell csomagolni és tárolni, minőségét ellenőrizni kell, a gyártás minden folyamatát írásban rögzíteni szükséges. A legnagyobb magyar gyógyszervállalatok képessé váltak az együttműködésre a fejlett országok gyógyszergyártóival, mind az originális vegyületek közös kifejlesztése, mind a licencmegállapodások terén. Eredményes együttműködés alakult ki többek között a svájci Ciba és Sandoz, a belga Jansen, a német Bayer és más gyógyszergyárakkal. Ebben az időszakban fejeződtek be a nagy gyógyszeripari rekonstrukciós programok. A gyárakban a diverzifikáció volt a meghatározó irányzat, ami azt jelentette, hogy szinte mindegyik cég foglalkozott a gyógyszereken kívül más rokontermékkel is, mint pl: növényvédőszerek, kozmetikumok, finomvegyszerek, tápszerek, állatgyógyászati termékek, gyógypremixek, stb. gyártásával. Erre az időszakra tehető pl. a Richtofit termékek elindítása is.

A magyar gyógyszergyárak 1968 után egyre nagyobb önállóságra tettek szert, s az 1980-as évek elejétől fokozatosan önállósodott külkereskedelmi tevékenységük is. A nyolcvanas években az export elérte az össztermelés felét. Továbbra is a közép-kelet-európai országok és a Szovjetunió maradtak a késztermékek legnagyobb piacai.

Magyarország 1976-ban csatlakozott az EFTA gyógyszerminőség-ellenőrzést szabályozó egyezményéhez. Ekkor az öt vezető magyar gyógyszergyár (Alkaloida, Biogal, Chinoin, EGYT, Kőbányai) a nemzeti jövedelem 5-7%-át adta.

Az 1980-as évekre a hazai gyártók nemzetközi sikereket értek el kutatás-fejlesztési eredményeikkel, és mindegyikük rendelkezett originális készítményekkel is. Többek között a sikeres fejlesztéseknek, és a korszerű minőségügyi rendszereknek köszönhetően az exportpiacok kitágultak: a vállalatok immár valódi versenyhelyzetben találták magukat a nyugat-európai, amerikai piacokon, ahová többnyire hatóanyagot szállítottak. A piaci jelenlét nemcsak kereskedelmi értelemben volt fontos, hanem nyugat-európai, amerikai, japán vállalatokkal történő kapcsolatok kialakítására is lehetőség nyílt.

Az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár 1985-ben felvette az EGIS nevet. A névváltoztatás fő indoka az volt, hogy az EGYT-t sok külföldi partner egyiptomi cégnek hitte. Az EGIS a görög aigis szóból ered, mely Pallasz Athéné pajzsára utal és a védelem szimbóluma.

Ebben a korszakban indul el egy újabb magyar gyógyászati sikertörténet, a Béres csepp. 1972-ben Dr. Béres József (1920. Záhony - ) agrármérnök megalkotja a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, a későbbi Béres cseppet. 1976-ban megtörténik a készítmény szabadalmi bejelentése, 1978-ban pedig kereskedelmi forgalomba kerül a Béres csepp.

3. táblázat, A magyar gyógyszerkutatás fontosabb eredményei III.

Forrás: Tőke-Szeghy (1992), 19. o.

A korszak sikeres magyar originális termékek közül kiemelkedik a No-Spa, Libexin (bevezetés éve: 1963), Jumex (bevezetés éve: 1980), Osteochin (bevezetés éve: 1989) (Chinoin); Cavinton (bevezetés éve: 1977) (Richter); Grandaxin (bevezetés éve: 1982) (Egis), Hevizos (bevezetés éve: 1987) (Biogal). A fejlesztések számos esetben egyetemi kutatóhelyek (pl. a Budapesti Műszaki Egyetem) bevonásával történtek (pl. Cavinton, Jumex, Osteochin). A Jumex további kiválósághoz tartozik, hogy a második világháború utáni korszak első kelet-európai gyógyszere, amelyet az USA-ban is forgalmaztak.

5. Magyarország gyógyszeripara napjainkban

A magyarországi gyógyszeripar következő, máig kiható korszaka a rendszerváltással kezdődik. A kilencvenes évekre jellemző a vállalatok profiljának letisztulása. A diverzifikációs üzletágakat megszüntették vagy eladták, kizárólag humán gyógyszerekkel foglalkoznak. A rendszerváltást követő években, 1992-ben és 1993-ban a termelésben hanyatlás volt tapasztalható, melynek egyik fő oka, hogy az import liberalizációjának eredményeként a magyar gyógyszerek hazai fogyasztásának aránya hirtelen lecsökkent. Másrészről pedig, a térségben bekövetkezett változások, a rubelről dollárra való elszámolásbeli változás, a közép- és kelet-európai piaci lehetőségek romlása a magyar gyógyszeripart hátrányosan befolyásolta. 1994-ben az eljárás-szabadalomról a termék-szabadalomra való áttérés szintén nagy változást hozott a kutatás-fejlesztésben, a termékportfóliókban. Az eddig kerülő eljárással előállított reprodukciós gyógyszerek életútja befejeződött. A gyengeségek ellensúlyozására a gyárak egyre több figyelmet fordítottak marketing tevékenységükre.

1989-ben megalakul napjaink gyógyszeriparának újabb nagy szereplője a Béres Rt. a Béres-csepp gyártására. 1993-ban kezdi el a pezsgőtabletták gyártását, 1998-ban pedig betör a multivitaminok piacára a Béres Activál termékével. 1998-2000 között a termékpaletta tovább bővül (Béres Csonterősítő, stb.). A cég nagy állomását jelenti 2000. január 27.-e, amikor Béres József találmányát, a Béres Cseppet az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerként törzskönyvezi. Ez az első termék a világon, amely a gyógyhatású készítmény kategóriából gyógyszerré, ráadásul hazánkban elsőként úgynevezett roboráló gyógyszerré válik.

Az 1990-es évek elején a gyógyszerkereskedelem szerkezete is átalakult. A gyógyszerkereskedelem privatizációjával a Hungaropharma és a Medimpex, mint hagyományos szereplők mellett új nagykereskedők jelentek meg a piacon. Az új nagykereskedők részben a volt gyógyszertári központok átalakulásából, részben új vállalkozásokból kerültek ki. Az 1990-es évek közepén a nagykereskedelmi engedélyek száma több mint 60-ra emelkedett. A gyógyszertári központok privatizációja a nagy- és kiskereskedelem együttes magánosítását jelentette.

A magyarországi gyárak mindegyikét 1991-1996 között privatizálták, mely során a külföldi tőke dominanciáját megjelenítő tulajdonosi szerkezet alakult ki. Az elsőként privatizált vállalat a Chinoin volt. A 4. táblázatból látható, hogy egyedül az Egis Rt. és a Richter Gedeon Rt. esetében maradt viszonylag jelentős a hazai tőke aránya. A Richter Rt. az egyedüli vállalat, amely a külföldi szakmai befektetők nélküli stratégiát választotta a privatizációs folyamatok során. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) 2002. novemberi adatai szerint Magyarországon 54 vállalkozásnak van gyógyszergyártási engedélye. A kisebb (50 fő alatti) vállalatok főként generikus gyógyszerek gyártásával foglalkoznak.

4. táblázat, A hét vezető magyarországi gyógyszergyártó tulajdonosi szerkezete

Forrás: MAGYOSZ, www.magyosz.org  alapján

A termékpaletta a piaci viszonyok megváltozásával egyrészt a privatizációval megjelent külföldi vállalatok - immár magyarországi gyártású - termékeivel, másrészt az import készítményekkel bővült. A multinacionális cégek megjelenésével párhuzamosan a hazai előállítású készítmények forgalmának részesedése folyamatosan csökken, 1990-ben az összes forgalom 73,7%-át, 2003-ban pedig már csak a 30,7%-át adta.

A magyarországi gyógyszeripar exportorientált, a gyógyszeripari export a termelési értéket meghaladó arányban járul hozzá az ipar összes kiviteléhez. A gyógyszerértékesítésen belül az export jelentőségét bizonyítja, hogy 2002-ben az összes gyógyszerértékesítés 67,3%-a külpiacokon történt. A hazai gyógyszeripar legfontosabb exportországai napjainkban: a FÁK államok közül Oroszország, Ukrajna és Litvánia; Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Németország, Vietnám, Ausztria és Románia. A hagyományos piacokon (kelet-európai országok, volt Szovjetunió országai) túl az utóbbi években megnőtt az EU egyéb országai és az USA felé történő export, utóbbi főleg a gyógyszerhatóanyagok kivitelével.

A termékszerkezetet tekintve a magyarországi gyártók termékei a legfontosabb terápiás területeken - szív- és érrendszeri megbetegedések, tápcsatorna gyógyszerei, központi idegrendszeri megbetegedések - jelen vannak. A magyarországi vállalatok továbbra is innovatívak, például 1998-ban a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság által alapított "Az év gyógyszere" díját az Egis KaldyumO 600 mg retard kapszulája nyerte el, elismerve a technológiai innováció eredményét. A Richter Gedeon Rt. 1997-ben a Curiosin készítménnyel az V. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatán különdíjat nyert (16. ábra). A két legnagyobb magyarországi gyártó, a Richter Gedeon Rt, és az Egis Rt. árbevételének folyamatosan 8%-át költi K+F-re 2000 óta. Ezek a ráfordítások ugyan nem elegendőek originális termékek teljes kifejlesztéséhez, amennyiben azonban a kutatáshoz szükséges anyagi forrást külföldi partner bevonásával sikerül biztosítani - többnyire stratégiai szövetség kialakítása révén -, ma is van példa egy-egy originális készítmény bevezetésére. A magyarországi vállalatok számára az igazi esélyt a versenyben maradásra a generikus - lejárt szabadalmi védettségű, ezért olcsóbban gyártott - készítmények jelentik. Ma már az összes hazai gyártó palettáján megtalálhatóak ezek a gyógyszerek. A Magyarországon gyártott termékek harmadik csoportját a licenc-termékek jelentik. A licencvásárlás hagyományosan sikeresen zajlik a hazai vállalatok stratégiáinak megvalósításában. 2000-ben a hazai gyártók itthoni eladásainak körülbelül 25%-át tették ki az originális és a licenc termékek, tehát az eladások háromnegyedét a generikus termékek jelentik (MAGYOSZ becslés).

16. ábra, A Curiosin innovációs különdíja

Az összes gyógyszerforgalmat tekintve a Richter Gedeon Rt. 1997 óta piacvezető Magyarországon, 2003-ban közel 32 milliárd forint forgalmat realizálva. Az első három hely valamelyikén a két legnagyobb magyarországi gyártó (a Richter és az Egis) évek óta jelen van.

A nagykereskedelmet tekintve az 1990-es évek megnövekedett cégbejegyzései után ma már elmondható, hogy 2000-re a patikai piac 87%-át 5 nagykereskedő bonyolította: a Hungaropharma Rt. (+ leányvállalata a Sanovita Rt.), a Phoenix Pharma Gyógyszerkereskedelmi Rt., a Medimpex Gyógyszer-nagykereskedelmi Rt. (+ leányvállalata a Pannonmedicina Gyógyszerkereskedelmi Rt. + Viridispharma Kft.), a Humantrade Gyógyszer-nagykereskedelmi Kft, és a Bellis Rt. (A Bellis Rt. 1997-ben alakult, a Béres Rt. nagykereskedelemmel foglalkozó leányvállalataként, 2000. szeptemberétől a Béres Gyógyszergyár Rt keretein belül végzik a gyártást és a nagykereskedelmet is). Jelenleg összesen 77 cégnek van nagykereskedői engedélye, de a valóságban ennél jóval kevesebben gyakorolják ezt a tevékenységet.

5. táblázat, A hazai piacon vezető gyógyszernagykereskedők tulajdonosi szerkezete

A kiskereskedelem privatizációjával a patikák gyógyszerészek tulajdonába kerültek, és egy részük patikaláncba szerveződött. "Patikalánc alatt az egy tulajdonosi körhöz tartozó és egységes gazdasági elvek alapján működő gyógyszertárakat értjük " [Szabó, 2001b:434]. Ez a struktúra döntően a nagyvárosokra, leginkább a fővárosra jellemző. A patikai piac nagysága gyakorlatilag 2000-re 2045 patikával stabilizálódott [Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2000], újabb patikák létesítése csak jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel történhet.

Magyarország Európai Uniós csatlakozását a gyógyszeripar más iparágakhoz képest viszonylag felkészülten élte meg. Már jóval a csatlakozás előtt elindult az EU-s jogszabályoknak megfelelő törzskönyvezés. 2003-ban a K+F-re legtöbbet költő első 500 európai vállalat közé bekerült a Richter (a 231. helyre) és az Egis (a 335. helyre) is. Az elmúlt 15-20 évben a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés (K+F) alapvető stratégiai változásokon ment keresztül. A K+F folyamat felgyorsítása, racionalizálása és a fejlesztés kockázatának és költségének a minimalizálása vált szükségessé. A multinacionális gyógyszervállalatok átalakult K+F stratégiája egyértelműen kijelöli a XXI. század gyógyszerkutatásának irányát. Ezt az utat olyan technológiák kifejlesztése és térhódítása fémjelzi, mint többek között a biotechnológia és molekuláris biológia, a kombinatorikus kémia, a nagy áteresztőképességű in vitro biológiai tesztelés (HTS, High-Throughput Screening), az ún. in silico racionális gyógyszertervezés, továbbá nagyműszeres szerkezetkutatás. A rendszerváltást követően a hazai gyógyszergyárak is törekszenek az új technológiák és kutatási stratégiák meghonosítására, mivel ezek az új módszerek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyarországi gyógyszergyártás és fejlesztés a mai globális piacon is versenyben tudjon maradni.

Felhasznált irodalom

1. Antalóczy K. (1999): Privatizáció a gyógyszeriparban. ÁPV Rt.
2. Baradlai J, Bársony E. (1930): A magyar gyógyszerészet története. Magyarországi Gyógyszerész Egyesület, Budapest
3. A Béres Rt. honlapja. http://www.beres.hu
4. Borsi B., Dr. Demeter Á., Szalkai Zs.(2003): K+F és egyetemi kapcsolatok a magyar gyógyszeriparban. in A hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködések, az egyetemek és a gazdaság közötti kapcsolatok fejlesztése. BME Heller Farkas Innovációs Kutatócsoport. II. kötet 151-201. o.
5. Gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás. mek.oszk.hu/02100/02185/html/994.html
6. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000. KSH, 2001.
7. Hermetz I. (1998): Gyógyszerkutatás az alapoktól a kockázati tőkéig. Magyar Kémikusok Lapja. 53. évf. 12. szám
8. Kuthy D. (1901): Egy Hippokratesz előtti orvosról. Természet világa - Természettudományi Közlöny, XXXIII. kötet (http://www.chemonet.hu/TermVil/)
9. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
10. Révai Nagy Lexikona. IX. kötet 173-174. o. Budapest, 1913.
11. A Richter Gedeon Rt. 100 éves története. Medicina Könyvkiadó Rt. 2001.
12. A Richter és az Egis az EU K+F toplistáján. Figyelőnet 2004. december 13. www.fn.hu/cikk.php?action=nyomtat&id=3&cid=91124&layout=no&id=3  
13. Sipos A.-né, Bencze G., Bikki I., Korbonits D. (1996): Egy mindig megújuló vállalat: a Chinoin története. Budapest
14. Szabó F. (2001a): A gyógyszer-nagykereskedelem kialakulása, helyzete és lehetséges irányai I. rész. Gyógyszerészet. július 378-385. o.
15. Szabó F. (2001b): A gyógyszer-nagykereskedelem kialakulása, helyzete és lehetséges irányai II. rész. Gyógyszerészet. augusztus 431-440. o.
16. Szalkai Zsuzsanna (2004): A gyógyszeripari versenyképesség vizsgálata, különös tekintettel a kórházi piac szerepére. PhD Disszertáció. BME Gazdaság- és Üzletpolitikai Tanszék
17. Tőke L., Szeghy L. (1992): Gyógyszerkémia I. Tankönyvkiadó, Budapest
18. Zalai K. (2001): A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest
19. Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ). http://www.magyosz.org

Az ábrák forrásai:

A Richter Gedeon Rt. 100 éves története. Medicina Könyvkiadó Rt. 2001.

Zalai K. (2001): A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest

www.egis.hu